2018. január 10., szerda

A német IG Metall sztrájkot hirdet

6% béremelés nem elég ...











FABIAN BIMMER / REUTERS

Az IG Metall közel 2,3 millió tagjával (Siemens, ThyssenKrupp, VW, Daimler, Porsche) Európa legnagyobb ipari szakszervezete. Jan. 8-án szociális vaskézzel olyat jelentett be, amely az utóbbi évek egyik legkeményebb eseménye lehet Németországban. Több tucat munkabeszüntetés folyik az országban, különösen a  gépkocsigyártásban a munkaidő heti 28 órára csökkentésével kapcsolatos követelések támogatására.

Kigondolt stratégia szerint a sztrájkok helyszínét gondosan választották ki, közöttük van a Volkswagen, Porsche, Otis és Bombardier Észak-Rajna-Vesztfáliában, 700.000 bejelentett sztrájkolóval, Beden-Würtemberggel, Brandenburggal, Szászországgal és Berlinnel.
Az IG Metall nyomást akar gyakorolni a 143 vállalatra, mozgalma legalább egy hétig tart az első helyi figyelmeztető sztrájktól számítva (pl. a múlt héten a Porschénél).
Október óta követeli a szakszervezet a szektor 3,9 millió munkavállalója számára a bérek 6%-os emelését. A munkáltatói szervezet, a Gesamtmetall 2%-ot ajánlott. Semmi szokatlan nincs benne, általában a felek középúton «találkoznak».
A konfliktus ez alkalommal azonban főleg az IG Metall által kért munkaidőváltozás körül forog: a munkaidő 35-ről 28 órára csökkentése azok számára, akik óhajtják, részleges munkáltatói kompenzációval maximum két éves időszakra. A munkáltató pedig ezidő alatt garantálja a teljes munkaidőre való visszatérés lehetőségét. Ne már csak a vállalat privilégiuma legyen a rugalmas munkavégeztetés!
A munkáltatók szerint elfogadhatatlan és nélkülözi a gyakorlatot. Úgy becslik, a bérből élők kétharmadát érintheti a munkaidő módosítása, ami adminisztratív gondokat okoz és kiürült műhelyeket. Szintén aláhúzzák, hogy diszkriminániót jelent a részmunkaidőben, alacsonyabb fizetésért dolgozók számára.
Ha nem sikerül a megegyezés a munkáltatók álláspontja miatt, komoly gondok jönnek, tette hozzá az IG Metall felelőse, Roman Zitzelsberger. 2003 óta a szakszervezet nem kezdeményezett általános és korlátlan határidejű sztrájkot. A Gesamtmetall bírósággal fenyeget.
"A sztrájkok áltaban nem jelentenek jó módszert a bérkonfliktusok megoldásába, az exportot, a vállalatot károsítják", állítja a bajor fém- és elektromosipar munkáltatói szervezetének vezetője.
Az IG Metall azonban a szektor sokéves virágzása gyümölcsének elmaradása miatt a szakszervezeti világban eddig ismeretlen, új követeléssel állt elő.



2018. január 6., szombat

Vitaest: a kommunista szervezkedés kérdései



VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
Anarcho-kommunista vitaestek a Gondolkodó Antikvárium szervezésében
HELYSZÍN: VII. KERÜLET, KIRÁLY U. 43-45., FÖLDSZINT, 35-ÖS KAPUCSENGŐ. A HELYISÉG AZ UDVARON JOBBRA TALÁLHATÓ.
IDŐPONT:
 MINDEN HÓNAP ELSŐ PÉNTEKÉN, 17.30-TÓL
         Kommunista elvtárs  (a nagyvilágból )  vitainditó   elöadása
                                      
A  kommunista   szervezkedés  kérdései    



WORKERS OF THE WORLD, UNITE!
Anarcho-communist discussion series organized by Gondolkodó Antikvárium
LOCATION: VII. DISTRICT, KIRÁLY UTCA 43-45, GROUND FLOOR, ON THE RIGHT SIDE OF THE INNER COURT . TYPE 35 ON THE DOOR-BELL.
DATE AND TIME:
 ON THE FIRST FRIDAY OF EVERY MONTH, FROM 5.30 P.M.

The   Question Organisation  Of  Communist 
    Presentation bye a  Communist comrade 
2ND  of february 5 :30 P.M.

2018. január 5., péntek

Nagy-Britannia közegészségügye

A National Health Service 2018-ban ünnepli fennállása 70. évfordulóját, a brit kórházak azonban soha nem látott nyomás alatt találták magukat e tél kezdetén. Minden «nem sürgősnek» tartott operációt – azaz 55 000-t – január 31. utánra tettek. A brit sajtó nyugtalan.



Az NHS nemzeti kincs, amire büszkék a britek. A közegészségügy – 70 éves vívmány. Mégis, a kórházak nem képesek megfelelni az elvárásoknak. A kormány jan. 2-án határozott arról, hogy a nem sürgős műtéteket el kell halasztani (55 ezret), fel kell függeszteni az ambuláns beavatkozásokat, és felszólította a sürgősségen dolgozókat, hogy minden pácienset küldjenek el, aki nem valóban súlyos gonddal küszködik. A kórházak előtti sorokban állnak a mentők, a váróhelyiségek tömve, a kórházi folyosókon betegek mindenütt (14 ezer kórházi ágyat szüntettek meg), részletezi a New Statesman.
Ha az NHS-sel mindig is voltak problémák, “soha nem volt ilyen nyomorult állapotban a 90-es évek óta”, folytatja a baloldali lap. A probléma elsősorban pénzügyi. “Ha az NHS szinte nemzeti vallás az Egyesült Királyságban, akkor a gyógyítás ingyenességének követelése egy kicsit olyan, mint az imára hívás. Jelenlegi finanszírozási állapotában életképtelen”, állapítja meg a The Times.

A magánszektorra kellene támaszkodni?

A  jobboldali sajtó is kimondja, ha Theresa May konzervatív kormánya meg is ígérte, hogy 2022-ig 6,3 milliárd fontot fektet a közegészségügybe, ebben az évben csak 1,3 milliárdot kapott az NHS. “Az egészségügy szakértői szerint a gyógyítás minőségének fenntartásához ez az összeg mindössze alig a fele a szükségesnek. A helyzet javításához azt javasolja a napilap, hogy zárják be az alulhasznált kórházi osztályokat vagy a betegekkel fizettessenek.
Párhuzamosan a “kormány olyan döntést is hozhat, hogy a magánbiztosítás részarányát növelve a betegek egy részét a magánszektorba irányítsa”, veti fel a The Times.

Cselekedni a legközelebbi válság előtt

A legjobb mégoldás mégiscsak az lenne, ha a közegészségügy költségvetését emelnék, állítja a Guardian Polly Toynbee vezércikkírója. “Egy dolog biztos: minden alkalom, amikor az NHS financiális problémákkal találkozik, oda vezet majd, hogy leállítják a beavatkozásokat, a sürgősségi osztályok riadószintig telnek meg”, konstatálja.

A politikának tennie kell, foglalja össze a The Times, ahelyett, hogy eufemizmusba menekül. “Mihelyt ez a krízis véget ér a kórházakban, csak a napokat számolgathatjuk a következőig. Nem mehet így tovább a végtelenségig.”



2017. december 31., vasárnap

Izrael, Palesztina: a vízzel elkövetett apartheid

Izrael a palesztinok ivóvíztől megfosztását háborús fegyverként használja




Egy 2012-ben nyilvánosá tett parlamenti jelentésben Jean Glavany szocialista képviselő használta az «apartheid» kifejezést, hogy jellemezze azt a módot, ahogyan a rendelkezésre álló források felett diszponál Izrael és Palesztina két népe. A kifejezés Izraelben nagy felháborodást váltott ki.
Pedig jól írja le azt a helyzetet, amely egyébként azóta súlyosbodott, nevezetesen Gáza 2014 nyári pusztításával és a blokád megerősítésével. A jelentésnek csak a számadatai változtak: 2,3 millió palesztinnek évente 70 millió m3 vízre van joga, míg az izraeli telepeseknek 222 millió m3-re, holott Ciszjordániában kevesesebben vannak, mint félmillióan. Másképpen szólva a ciszjordániai vízkészletet szó szerint ellopták a telepesek javára. De ezen felül is, az izraeli állampolgárok napi fogyasztása 270 - 400 liter víz, míg a palesztinoké csak 50 - 70 liter. Az Egészségügyi Világszervezet úgy becsüli, az életminimumhoz napi 100 liter kell.  A Közel-Kelet Földje Barátai izraeli szakértője, Gidon Bromberg beismeri: «Izrael a vizet nem egyenlő módon osztja meg a palesztinokkal». Magyarázatot is ad: «Az izraeliek nyugatiasan élnek, holott a klimatikus viszonyokhoz jobban kéne alkalmazniuk szokásaikat». Aláhúzza, hogy a víz megosztásáról szóló 1995-ös Oslo-i egyezmények ideiglenesek voltak, és a békefolyamat kudarca után nem aktualizálták többé.

Kissé kurta magyarázat, amikor tudjuk, hogy létrejötte óta Izrael mindent megtett, főként háborúkat indított a régi vízkészleteinek megszerzéséért: Szíriában, a Golan elfoglalásával; Libanonba többször betört a Litani folyó megszerzéséért; Ciszjordániában található a fő vízkészlet, a Jordán, a Holt tenger… a palesztinoknak nincs hozzáférésük, de egyébként is gondatlan használatuk miatt a Föld egyik legveszélyezetetebb vízforrásai közé tartoznak. 

Yasser Arafat mondta, amikor az Oslo-i egyezmények még napirenden voltak és az izraeli vezetőkkel tárgyalt,: «Ami elképesztő, hogy ellopják az autódat és utána még ők javasolják, hogy vedd meg tőlük egyik kerekét». Abban az időben Ariel Sharon javasolta a fiatal telepesjelölteknek: «Foglaljátok el a dombokat és ellenőrizzétek a forrásokat!». Ha Mazen Ghoneimmel, a palesztin vízügyi miniszterrel készült interjút olvassuk, látjuk, hogy Izraelnek mindig ez a stratégiája: miután megkaparintotta az elfoglalt Palesztinia szinte teljes vízkészletét, az izraeli vízügyi hatóság eladja a palesztinoknak, akik kénytelenek megvenni, ha nem akarnak meghalni. Pl. Gázában, ahol a bombázások megsemmisítették a vízhálózatot, a víztisztítókat és az épületek tetején elhelyezett tartalékokat. 

1967 óta egyébként a víz kérdése katonai ügy. Igaz, minden országban, ahol krónikusan hiányzik, stratégiai aspektusa van, és ez általános a Közel-Keleten – kivéve Törökországot a Tigrissel és Eufrátesszel –, tehát játszanak vele, mint a nyomásgyakorlás eszközével.

Lehet-e remélni, hogy a só kivonása a tengervízből, amely projektekbe Izrael invesztál az utóbbi időben, egy nap végülis a vízfront enyhülését eredményezheti? Már négy üzemet épített, közük a világon a legnagyobbat  Sorekben, Tel-Aviv déli részén. De ezek még csak a 2 milliárd m3 fogyasztás 20 %-át termelik, és az előrejelzések szerint a szükséglet 10 év múlva megduplázódik! A Világbank láthatóan inkább Izraelre, mint Palesztinára bazírozva, félmillió dollár segítséget adott, hogy Tel-Avivot segítse «technikája fejlesztésére».


FRANÇOISE GERMAIN ROBIN

Részlet (l’Humanité)
Forrás: http://nouvellesduprogres.skynetblogs.be/archive/2017/12/30/israel-palestine-l-apartheid-de-l-eau-8791718.html#more

2017. december 24., vasárnap

Európai oktatásügy


(Omar Aktouf)

Azon az úton haladunk, hogy az oktatási intézményeket alárendeljük a rendszer szolgálatának. 

Eltűnnek a gondolkodók, marad a pénz teremtésének, megsokszorozásának "tudománya", ennek a mechanizmusnak a szolgálata. Az oktatás "reformja" ezt jelenti: alsó tagozattól az egyetemig olyan  a képzés, amivel a munkaerőpiacon "boldogulnak" az emberek. 

Születnek ma is Szokratészek, Rimbaud-k, Victor Hugok - de semmi szükség nincs ràjuk. 
Pedig mivé lett volna az emberiség nélkülük? Vadak lennénk még mindig,

A piac belôlük nem kér, tehát nem is képzünk irodalmárokat, költőket, de elméleti szakembereket sem. Csak amit a vállalatok, a bankok akarnak, a pénz megsokszorozàsàra való gépezetet ...


2017. december 15., péntek

Belgium : energetikai paktum – drágább áram és gáz (avagy szép, szép a megújuló energia, de ki fizeti az árát ?)



Forrás : https://ptb.be/articles/pacte-energetique-l-electricite-et-le-gaz-jusque-270-euros-plus-chers


A kormány energetikai paktumával - megengedhetetlenül - évi 270 euróval drágítja az átlagszámlát.
Az energiai paktumnak a nukleáris energiát kellene kiváltania 2025-re, ami nagyszerű dolog, mondja a PTB (Belgiumi Munkapárt). A «nukleáris energia a múlt», állítja a PTB szakértője, Tom De Meester, «az elavult atomerőművekben nem volna szabad termelni, a biztonsági kockázat jelentős. A súlyos tény aazonban az, hogy az NV-A kormánypárt nyomást gyakorol a társadalomra az azokat működtető Engie-Electrabel hasznára».
«Pedig lehetséges a zöld energiaforradalom», teszi hozzá De Meester. «Az energiapaktum 40 %-nyi zöldenergiát ígér 2030-ra. De egy széleskörű tanulmány kimutatja, hogy még 58 % megújuló energia is lehetséges és finanszírozható ekkorra, azzal a feltétellel, hogy a kormány radikálisan változtat politikáján. A jelenlegivel azonban egyenesen belefutunk a falba».

«Az energetikai paktum semmi más, mint a számla átnyújtása a háztartások számára, a multinacionálisoknak pedig ehhez nem kell hozzájárulniuk»

Így eleve nem fogadhatja el a PTB, annál is inkább, mert az eddiginél jóval nagyobb megterhelést jelentene a háztartásoknak. A CO2 új adója nyomán a gáz, az áram ára erősen emelkedni fog, a jelenleginél évi 270 euróval nagyobb mértékben. 
«Elfogadhatatlan», mondta ki a PTB szóvivője, Germain Mugemangango. «A zöldenergiára áttérésnek az esélyegyenlőségen kell alapulnia, azt nem lehet rálőcsölni a háztartásokra, abból nem lehet kihagyni a nagy cégcsoportokat.
A szövetségi kormány az Európai Bizottság által ajánlott 2030-ra vonatkozó, a kibocsátást tonnánként 40 euróval sújtó árat veszi számításba. Ha ez arányosan számoljuk, egy átlagos háztartásnak ez 270 euróval több kiadást jelent, plusz a gáz-, áramfogyasztás díja, ami már eddig is jóval magasabb az OECD-országok átlagánál» kalkulálja a PTB. «Az a tény, hogy a legszegényebbek számára kompenzáció kell, nem változtat semmit azon, hogy a multinacionális vállalatok, a nagyipar nem fizet, csakis a háztartások, sőt, előbbiek még támogatást is kapnak közpénzekből, mert úgymond szükség van van rájuk. Abszurd és igazságtalan».

energiaszámla napjainkban (első sorban zölddel kihùzva a végösszeg) 


«Az energiaszektor és a multik óriási CO2-kibocsátással az ezt «sújtó» adó hívei, mert ahelyett, hogy a kibocsátást csökkentenék, annak árát egyszerűen leszámlázzák a fogyasztónak. Semmin nem kötelesek változtatni, mégcsak a «plafont» se kell betartaniuk».





2017. december 13., szerda

A szlovén Novi borac: VESTI IZ MAĐARSKE



A szlovén Novi borac: VESTI IZ MAĐARSKE címmel közölt cikket a magyarországi viszonyokról.

"(Magyarország helyzete)

A tendencia ugyanaz, mint az EU többi tagállamában: deficitcsökkentés, a közszolgáltatások kiadásainak csökkentése, a munkásvívmányok megsemmisitése és a nemzetközi tőke támogatása mindenáron. A kormány mindenben aláveti magát az európai követeléseknek, a konvergencia-normáknak (Maastricht-i szerződés), ezek bele lettek irva az Alaptörvénybe (régebben Alkotmány). A 2017 eleji adatok szerint a kormány hét nagy multicéget 51, 6 milliárd Ft közpénzzel támogatott meg mindössze 6388 munkahely létesitéséért – és akkor még nem számoljuk az egyéb előnyöket. Ezek a multik pedig jönnek és mennek (pl. Nokia, vagy az Opel, amely épp most küld el 100 munkást és a létszámcsökkentést folytatni fogja). Ami a nemzetközi mainstream-sajtót illeti, amely szép számban publikál a «migránskérdésről»: a kormány tiltakozik az alig 1300 menekült befogadása miatt, de már eddig letelepedési engedély árusításával 18 ezer «ismeretlent» fogadott be (300 ezer euró állampapironként). A summa a kormánypárthoz közeli offshore-cégeknél landolt. A Fidesz-KDNP fő célja, hogy saját, a multikat szolgáló komprádorburzsoáziáját hozza létre és nagyobbat haraphasson a tortából – ezért van ez az illuzorikus «vitája» az EU-val. De azért minden adandó alkalommal megerősiti, hogy az EU tagja akar maradni és az EU is ugyanigy tesz (nincs is a tagállami átlagnál több kötelezettszegési eljárás Magyarország ellen).

(Osztályharc)




A kormány – mint az EU többi kormányai – minden lehetséges módon igyekszik megakadályozni. Néhány napja «partnerséget» javasolt egyes szakszervezeteknek (pl. a sárga Munkástanácsoknak) a többit kizárva. De ennél sokkal gyalázatosabb eszközöket is használ: a legnagyobb rendvédelmi szakszervezet vezetője (Szima Judit) börtönben van május 11 óta és 9 vezetőtársát szintén koncepciózusan elitélték, mivel nem mondtak le a szerzett jogokról és «tisztán» szakmai rendőrséget követeltek. Akkor még nem is szóltunk azokrol a szakszervezeti tisztségviselőkről, akiket "csak" elbocsátanak büntetlenül...









Mialatt a kormány ünnepli a munkahelyek számának növekedését, számos kis-, közép- és nagyüzem is csökkenti azokat, vagy kereken bezár. Példa az Opel, amely 100 prekárius dolgozójátol szabadult meg.

A jelentős megfélemlités ellenére a szakszervezetek. hu oldalain számos sztrájkkkészültségről, tüntetésről olvashatunk (metró, kéményseprők, buszsofőrök, pedagógusok, mentősök) és valódi sztrájkokról béremelésért, kollektiv szerződésért (Audi, Mercedes, vasút, a Tesco vagy az Opera dolgozói, fogászok, köztisztviselők) – és csak augusztus óta idézem a listát.

Annak ellenére, hogy sztrájkjogot jelentősen behatárolták, annak ellenére, hogy a szervezeti egység katasztrofális (külön tárgyalnak a munkáltatók velük), hogy a szakszervezeti vezetők jórésze opportunista és ragaszkodik a «társadalmi párbeszédhez», annak ellenére, hogy a bérek soványak és nem teszik lehetővé, hogy sokáig nélkülözzék azokat, a dolgozók nagyon sok esetben elszántak. És egyre többen ..."